Sakurako megérkezett Krakkóba, és - mint minden más turista - szeretné meglátogatni a városban az összes látnivalót. Az a problémája, hogy a verseny hamarosan kezdődik, így sietnie kell.
Van darab látnivaló, amelyek egy-egy számpárral (az -edik látnivaló (x_i,y_i)-vel) van leírva. A jó hír az, hogy magával hozta a házikedvencét, Martelt, aki bármely hely koordinátáját -ról -ra tudja változtatni, ha x^2+y^2=a^2+b^2.
Sakurako a szállodájából indul, amely a koordinátán található, és szeretne visszatérni oda. Kéri, hogy segíts neki megtalálni a minimális út hosszának a négyzetének az értékét, amely minden helyet érint és visszatér a szállodába.
A távolság a és pontok között \sqrt{(a-x)^2+(b-y)^2}-ként van definiálva.
Az első sorban egy egész szám, (1\le n\le 2\cdot 10^5) található — a pontok száma.
A második sorban darab egész szám található x_1,x_2,\dots,x_n (-10^9\le x_i\le 10^9) — a látnivalók első koordinátái.
A harmadik sorban darab egész szám található y_1,y_2,\dots,y_n (-10^9\le y_i\le 10^9) — a látnivalók második koordinátái.
Adj meg egy egész számot — a minimumális út hosszának négyzetének az értékét, miután bármennyi koordinátaváltoztatást alkalmaztak (lehetséges, hogy egyet sem).
1. példa
2. példa
Az első példában bizonyítható, hogy nem szükséges semmilyen koordinátát megváltoztatni. Így a pontból a pontra utazunk, amelynek távolsága \sqrt{2 \cdot 2+3 \cdot 3}=\sqrt{4+9}=\sqrt{13} mindkét irányban. Tehát a válasz 2\cdot \sqrt{13}, és ennek négyzete .
A második példában megváltoztathatjuk a második pontot -ról -re, mivel 0 \cdot 0+(-4) \cdot (-4)=0 \cdot 0+4 \cdot 4. Ezután Sakurako a -ból a -be megy - távolság, a -ből a -be - távolság, és a -ből a -be - távolság, és ugyanezt az utat teszi meg az ellenkező irányban is. Tehát a válasz (1+3+5) \cdot 2=18. Ennek négyzete .
( pont): x_i^2+y_i^2\le 18 minden -re;
( pont): n=1;
( pont): n\le 10;
( pont): nincsenek további korlátok.